Szállás Erdélyben, kulcsosház Güdücön, Székelyföld szívében

Szállás Erdélyben, Gyergyószentmiklós közelében Székelyföld szívében várja a Güdüci kulcsosház. Szauna, horgászat. A vendégház max. 8 fős, 30e Ft/nap.

Erdélyi vendégház Székelyföldön | Környékbeli látnivalók

A Lázár-Kastély, Gyilkos-Tó, Szóváta, Parajdi sóbánya, Súgóbarlang, Békás-Szoros, Gyergyószentmoklós, a Borszék mind, mind csodálatos látniovalók a Güdüc környékén!

LÁZÁR-KASTÉLY

 

Lázár KastélyA Lázár-kastély Gyergyószárhegy legfőbb nevezetessége. A kastély a 16-17. században épült reneszánsz stílusban. Itt nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűzõdik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. Ebben az időszakban készült a homlokzat reneszánsz díszítése is. 1707-ben a labancok felégették a kastélyt. Ezen kívül még kétszer égett le, ezért állapota nagyon leromlott. Az épület restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, a végső cél, hogy a kastély újra a régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb alkotása.

A kastély homlokzati részén található emeletes kapubástya egy időben lakótoronyként is szolgált. A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsmûhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok-háza, ahol a vár úrnői laktak. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal majdnem szemközt található a felújított lovagterem, ami leginkább tanácskozások színhelye volt, de itt szállásolták el az ide érkező vendégeket is. A kastély emeleti termében képzőművészeti kiállítás tekinthető meg.

Gyergyószárhegy Güdüc közvetlen szomszédságában található, így percek alatt megközelíthetjük.

 

 

GYERGYÓSZENTMIKLÓS

 

Örmény templom GyergyószentmiklósonGyergyószentmiklós Güdüctől 11 km-re található. A Gyergyói-medence keleti részén fekszik a Békény-patak hordalékkúpján. A város nevének egyik magyarázata a néphiedelem szerint a következõ: az ősmagyarok előfutárai meglátva a nagy kiterjedésű medencét, visszakiáltottak társaiknak a "gyer, jó!" felkiáltással.

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú kisvárosi főtere. A központban a Szent Miklós-szobor áll, mely Burján-Gáll Emil alkotása. A Márton Áron utca gazdag barokk épületekben, amelyeket még az örvény kereskedők építettek a 18. században. A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke, déli oldalán egy felújított napóra található. A város érdekességének számít a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el. Nevét dr. Csíky Dénestől kapta, aki a fákat úgy válogatta össze, hogy lombhulláskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták. A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton neves néprajzkutató, muzeológus. A múzeum ma az ő nevét viseli, a gyűjtemény pedig az õ szervezőmunkája során állt össze.Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú kisvárosi főtere. A központban a Szent Miklós-szobor áll, mely Burján-Gáll Emil alkotása. A Márton Áron utca gazdag barokk épületekben, amelyeket még az örvény kereskedők építettek a 18. században. A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke, déli oldalán egy felújított napóra található. A város érdekességének számít a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el. Nevét dr. Csíky Dénestől kapta, aki a fákat úgy válogatta össze, hogy lombhulláskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták. A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton neves néprajzkutató, muzeológus. A múzeum ma az ő nevét viseli, a gyűjtemény pedig az õ szervezőmunkája során állt össze.

A várostól északra az 1087 méter magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll, ahol minden évben Szent Anna napi búcsút rendeznek.

A város Güdüctől csupán 12 km távolságra helyezkedik el.

 

SUGÓ BARLANG

 

Súgó-BarlangA Súgó-barlang a Gyergyói-medence legjelentősebb barlangja. A "tekerőpataki Súgó-barlang" néven is ismert járatrendszer a Sipos-kő délnyugati nyúlványában húzódik, Tekerőpatak falu határában. A néphiedelem szerint a barlangban arany csöpög, és azt vödrökben lehet felfogni. Nevét a helyi lakóktól kapta: a huzat és a víz zúgása egy suttogó, susogó hangot idéz elő. A huzat állandó, mivel belül gyors a levegő mozgása.

A képződmény egy négyemeletes rendszer, amelyből a legalsó szint aktív, patakos részt képez, a felsők a másik három emelet száraz és két bejárattal rendelkezik. A felső száraz járatokat az 1960-as években a helyi barlangkutatók járhatóvá tették. Sajnos a barlang nem volt lezárva, ezért a látogatók bármikor bemehettek, és mivel mindenki elvitt emlékül 1-2 cseppkövet, így azok lassan elfogytak. Jelenleg természetvédelmi területnek számít, rendszerint zárva van, csak a felső, száraz járat egy rövid szakasza látogatható. A vizes kijáratnál egy patak csobog kifelé. Innen lehet sétálni a Lok-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Fekete-Rez csúcsára és a Nagy-Hagymás vonulatára.

A Súgó-barlang a güdüci háztól 27 km-re esik, autóval kb. fél óra alatt érhetjük el.

 

GYILKOS-TÓ

 

Gyilkos-TóA Gyilkos-tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 24 km-re fekszik Gyergyószentmiklóstól. A tó 983 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. 1837 nyarán keletkezett a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet. A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vízét, innen ered a tó másik elnevezése, a Veres-tó.

A népi legenda szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat a pásztorral együtt, és a felszivárgó vér még sokáig vörösre festette a tó vízét, ezért hozzák összefüggésbe a "vörös" és a "gyilkos" megnevezést.

A tó egyedülálló Európában, varázsát a fenyőcsonkokkal teletűzdelt vízfelület adja, melyek a völgyet eredetileg borító fenyőerdő maradványai. A tó szépségét tovább emelik a fölé hajló mészkősziklák: a Gyilkos-hegy (1381 m), a Kis-Cohárd (1352 m), a Nagy-Cohárd (1507 m) és a Likas-csúcs (1676 m). Mérések alapján a tó évente 4,88 cm vastagságú hordalékkal töltődik fel, és ha emberi beavatkozás nem történik, akkor 2080-ra teljesen feltöltődik, azaz eltűnik.

A Gyilkos-tó a güdüci háztól 36 km, autóval kb. 38 perc távolra esik.

 

BÉKÁS-SZOROS

 

Békás-SzorosA Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye, hossza kb. 5 km. A szorosnak három része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. Sziklafalai 200-300 méter magasak, valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezért a hegymászók paradicsomává is vált. A szoros legzordabb része a Pokol tornáca.

Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya, ugyanis jól elkülönül a többi sziklától és az egész völgy fölött uralkodik. Először a brassói alpinisták jutottak fel csúcsára 1934-ben, ma már három útvonal vezet a tetőre.

A Békás-patak egyik mellékága a Kis-Békás-patak, melynek szurdokvölgyét Kis-Békás-szorosnak nevezik. A 19. század végén a szoros alsó részét cölöpökön fekvő keresztgerendákkal fedték le, amelyen a kitermelt fa szállítását végezték, ez az üzem azonban csak 12 évig üzemelt.

A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. A barlang alját cseppkőmedencék borították, illetve az egyik mellékteremben barlangi medve csontokat is találtak. Sajnos a barlangot az évek során a látogatók tönkretették, még mielőtt védetté nyilvánítása és lezárása megtörtént volna.

A Békás-szorost 1996-ban nyilvánították nemzeti parkká, Güdüctõl 45 km-re helyezkedik el, autóval kb. egy óra alatt közelíthető meg.

 

BORSZÉK

 

BorszékBorszék Erdély egyik legszebb fekvésű fürdőhelye, 850 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el a Görgényi-Beszterce-Kelemen havasok találkozásánál. Nemzetközi hírnevét ásványvizeinek köszönheti. Számos világkiállításon oklevéllel és érmekkel ismerték el, Ferenc József császár pedig a "borvizek királynője" díjjal jutalmazta. Az elismerések sorozata azóta sem szűnt meg, a borszéki ásványvíz 2004-ben az USA-ban rendezett ivóvizek világbajnokságán aranyérmes lett. A borvíztöltőde közel 200 éve üzemel, kapacitása folyamatosan növekszik, hiszen már a világ minden tájára szállítanak borszéki vizet.

A fürdőtelepen 15 borvízforrás található, melyek mindegyike más és más összetételű. Közös vonásuk azonban a bőséges szénsavtartalom, a kálium-, magnézium- és nátriumsók oldott jelenléte. Fürdő- és ivókúrák esetében egyaránt hatásos gyógyvizek. Belső kezelésre a következõ betegségek esetében használják: emésztőcsatorna-megbetegedések, gyomorsavhiány, krónikus májbetegségek, epebántalmak, cukorbetegségek, vese- és hólyagbántalmak. A szénsavas melegfürdő parafinos pakolással, hidro- és fizikoterápiás kezeléssel kiegészítve a reumás panaszokra nyújthat enyhülést.

A borszéki tisztásokon át turistaösvények vezetnek a környező hegyekre, a Bükk-havasra, Salamás-tetőre és Bélbor irányába. A borszéki Kerekszék az ország egyik legjelentősebb mésztufa képződménye. Keletkezése a földes-meszes ásványvízforrások sokaságával magyarázható. Ezek a források rakták le évezredek alatt ezt a 60-70 méter vastag mésztufaréteget, melynek kõzetanyaga könnyen faragható, így kiválóan alkalmas épületek díszítésére.

Borszék Güdüctől 55 km-re, autóval mindössze 50 percnyire található.

 

PARAJD

 

Parajdi sóbányaParajd a Sóvidék központja, Székelyudvarhely és Szováta között található. A községnek két fő nevezetessége van. Az egyik az óriási parajdi sóbánya, melynek sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A sóbányában kikapcsolódni és gyógyulni vágyók számtalan lehetőség közül választhatnak: a bányában játszóterek, pihenőhelyek, pingpong asztalok, étterem, illetve egy kápolna is található. A bányába autóbusszal juthatnak be a látogatók, bejárata a képen látható.

A bányától nem messze, ugyanabban az utcában találjuk a község másik nevezetességét, a strandot. Különleges vízének igen magas a sótartalma. A só olyannyira koncentrált, hogy fel lehet feküdni a víz felszínére és lebegni anélkül, hogy a fürdőzőnek úsznia kellene. Ha kilépünk a medencéből, és tusolás nélkül száradunk meg, akkor a homokot le tudjuk magunkról söpörni.

A falu határában emelkedik az 576 méter magas kősó-szikla, melyet Sóháta vagy Sóshegy néven emlegetnek. Gerince többnyire szaggatott, vízmosta árkokkal, üregekkel barázdált. A sósziklák aljából vékony, sós vízû erek fakadnak.

Parajd Güdüctől 54 km-re, autóval kb. 50 percnyire helyezkedik el.

 

SZOVÁTA

 

SzovátaSzováta a sóvidék legnagyobb települése, híres fürdő- és üdülőhely. A Kis-Küküllő felső vidékén fekszik, területe két részből tevődik össze: Szováta városból és Szováta-fürdőből. Szováta sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó, mely nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van benne. További tavai a sósvizû Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, valamint az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A fürdőtelep a sós vizű tavak körül alakult ki. A tavak sótartalma a fenéken a legnagyobb, a felszínhez közeledve fokozatosan csökken. Felszínüket a lehulló csapadék miatt édesvíz fedi, azonban a fürdőző még így is könnyebben fennmaradhat a felszínen mint egy édesvizű tó esetében.

A Sóköze a város északkeleti végétõl délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület. A kősó itt néhol 15-20 méter magas sósziklákat alkot.

Szováta Güdüctől 63 km-re található, autóval kb. 1 óra alatt érhető el.

 

 

 

Térkép