Szállás Erdélyben Güdüci Tavas Vendégház

Erdélyi Tavas vendégházunk, gyönyörű környezete ideális hegymászáshoz, hegyi túrázáshoz, többnapos túrákhoz, táborozáshoz és siklóernyőzéshez.

Erdélyi várak

Erdélyi Tavas vendégházunk, gyönyörű környezete ideális hegymászáshoz, hegyi túrázáshoz, többnapos túrákhoz, táborozáshoz és siklóernyőzéshez.

SEGESVÁRI VÁR

 

Segesvári vár

1999 óta az UNESCO Világörökség része. A segesvári vár számos kulturális esemény helyszíne, köztük komolyzenei, jazz, néptánc- és filmfesztiválok. Különlegessége az autentikus városkép, a tornyok, az egykori domonkos kolostortemplom, a kövezett kis utcák, a régi házak, a gótikus templom, az evangélikus temető és az 1642-ben épült 172 lépcsőfokos fedett falépcső. Segesvár történelmi központja!

Castrum Sex: az első í­rásos dokumentumok az 1280-as években emlí­tik először a várost ezen a néven. Ugyanakkor valószínűleg a legelső favárat 1191-ben kezdték építeni. Nevezetesebb tornyai melyek láthatók: Óratorony, Csizmadiák tornya, Szűcsök tornya, Kovácsok tornya, Ónművesek tornya, Szabók tornya, Kötélverők tornya, Mészárosok tornya, Tímárok tornya.

Diáklépcső: 1642-ben épült és 300 foka volt, 1849-ben átalakították így csak 175 lépcsőfok maradt.

A Segesvári óratorony: 5 szintes 64 méter magas torony, amelynek toronyórája 1648-ban készült. A toronyban levő múzeum 1899 óta működik, belépődíj ellenében látogatható. Az óratoronyba 15 lejért tudunk felmenni. Lehet venni kombinált jegyet is 24 lejért, ami magában foglalja az óratornyot, a kínzókamrát (4 lej) és a fegyvermúzeumot (6 lej) is.

A Vlad Drakul ház: Azt feltételezik, hogy ebben a házban született, illetve biztosan állítható, hogy 1431-1435 között itt is élt a híres Drakula, azaz III. Vlad havasalföldi fejedelem.

A Szarvasos ház: Bár szinte mindannyian elsétálunk előtte, de kevesen veszik észre, hogy az egyik sarokház falára szarvas van festve, amelynek aggancsa van. Valószínüleg ebben a késő reneszánsz kori épületben lakott egy darabig Johannes Kelp is. Ő volt az első erdélyi, aki 1694-ben áthajózta az Atlanti óceánt.

A céhház: Az óratoronyhoz közeli céhházban modern kiállítás található az egykori mesterségekről. A térképen Casa Breslelor.

A Szűcsök-tornya: Ingyenesen látogatható, benne kézműves kiállítás és ajándéküzlet található.

A Velencei ház: Egy különleges ház, amely a nevét az ablakairól kapta, amelyek velencei stílust kölcsönöznek az épületnek. Egyik lakója a város egykori polgármestere, Stephanus Mann volt.

A vár ajánlott megközelítése: Bár a vár nyugati tövében is tágas parkoló található, innen meredek lépcső vezet fel a várba. Aki pedig úgy érkezik a városba, hogy előbb enni szeretne és csak utána sétálni a várban, azoknak ajánlom a keleti parkolókat, nagyszerű éttermek vannak a vár keleti aljában (Pl. Szarvasház Étterem, Piața Cetății, Sighișoara 545400, Románia). Vegyük figyelembe azt is, hogy jólakott hassal nehezebb fellépcsőzni az óratoronyba! smiley

Az erdélyi szállás innen 130 km-re található. Az út hossza autóval kb. 2 óra 10 perc.

 

 

TOROCKÓSZENTGYÖRGYI VÁR

 

Torockószentgyörgyi várA híres Torockó település és az impozáns Székelykő szomszédságában található, a jelenleg még romos állapotban található a vár. Uniós forrásból újítják fel a várat, mely nagy jelentőségű projektre, óriási összeget  2,1 millió eurót költenek. Felújítják a vár tornyát – melynek a falai még állnak – kilátótérként hasznosítanák, belsejébe csigalépő építését tervezik. A falak között és a falakon útvonalakat alakítanak ki. Várható befejezés: 2026. június 30.

A vár az Ákos nemzetséghez tartozó Thoroczkay család történetével fonódik össze. Az Árpádházi királyok idejében a Székelykő gerincén egy királyi vár állt, melynek nyomait, egy fél napos túrázással ma is fellelhetjük. A tatárok megjelenésével, királyi várrendszer felbomlása után (az 1240-es években) a vár az Ákos nemzetség kezébe jutott. Majd a székelyek betelepítése és Aranyosszék létrejötte után Thoroczkay Ehellös átadja a székelykői várat a székelyeknek. Ekkor valószínűleg már állt a torockószentgyörgyi vár is. Építése a 13. század második felére tehető.

A vár meredek sziklafalakkal emelkedik a Havas-patak völgye fölé, komorsága miatt sokkal meredekebbnek látszik a valóságnál. Ez a látszólagos megközelíthetetlenség, a vár fokáról a falura nyíló kilátás késztette a népi hiedelmet arra, hogy a várat óriások építményének tekintse. A vár az Ákos nemzetséghez tartozó Thoroczkay család történetével fonódik össze. Thoroczkay Vencel volt az, aki 1285-ben a Székelykő várát ostromló tatárokat visszaverte, s ennek jutalmául kezdhettek a vidék benépesítésébe a Toroczkaiak.

A vár leírása Orbán Balázs tollából ismeretes. 1868-i állapotáról térképet is közöl. Orbán Balázs a vár építésében három korszakot különít el:

1. A vár legrégebbi része a 14. századból származik: az északi bástya, a 7 m magas és 2,30 m vastag nyugati fal és keleti négyszögletes bástya.

2. A vár déli része a 15. századból való nagyobb helyiségekkel, lovagteremmel, erkéllyel, nagyobb ablakokkal. A belső udvarokkal az akkori viszonyok szerint szinte fényűző kényelmet biztosított lakóinak.

3. Az 1514-es parasztfelkeléskor a vár a Thoroczkay család birtokát képezte. A parasztlázadás során a várat feldúlták. 1516-ban Thoroczkay Ferenc új adománylevelet kért II. Lajostól birtokaira, arra hivatkozva, hogy oklevelei elégtek. Ez az a bizonyos adománylevél volt, amelyben Torockó bányaváros lakossága és a bányák is benne foglaltattak, és ami miatt Torockó város lakói a Thoroczkay családdal 300 éven át perlekedtek: az adománylevél ugyanis szolgasorsba taszította őket. A Thoroczkay család a Rákóczi-féle felkelést is támogatta. Ezért viszályba került az osztrákokkal, akik Tiege báró osztrák csapataival ostrom alá veszik a várat, elfoglalják, majd kivonuláskor felrobbantják azt. Ezt a pusztítást a család már nem hozatta helyre, leköltöztek a faluban lévő udvarházukba.

A torockószentgyörgyi vár a 18. századra elveszítette addigi őrző-védő szerepét, az ott élő emberek történelmének sziklára emelt tanúja csupán. Mára turisztikai látványossággá változott, érdemes felkeresni, megcsodálni a még romos várat, védeni a magyarság ezen jelentős emlékét.

Az erdélyi szállás innen 215 km-re található. Az út hossza autóval kb. 3 óra 25 perc.

 

 

BARCAROZSNYÓI VÁRKASTÉLY

 

Barcarozsnyói várkastély

A barcarozsnyói várat, egyes vélemények szerint német lovagok építették 1215 körül, mások szerint az 1241-42-es első tatárjárás után építették. 1331-ben jegyezték fel először írásban, 1335-ben pedig már ellenállt a tatárok támadásának. A település első lakói szász telepesek voltak, és Erdély legdélibb szász településének tartják. Erdély egyik legnagyobb erődítménye, amely egy 150 méter magas sziklán helyezkedik el. 3 oldalról meredek, szinte járhatatlan domb tetejére épült, a város felé néző negyedik oldal külső várfallal is védett és közbezár egy, egyhektáros, várkapukkal ellátott, védőtornyokkal megerősített udvart.

A viszonylag nagy udvaron volt elég hely fegyverraktárnak, magtárnak, kamrának, és arra is, hogy minden jómódú rozsnyói polgár építsen magának egy kis házat. A hatalmas, tájból kiemelkedő kastély, könnyű megközelíthetősége miatt kedvelt turista célpont. A vár alatt 150 méterrel egy sziklán már messziről kivehető Râšnov felirat látható. A kastély gyalogosan, a város főutcájáról nyíló lépcsőn, illetve a másik oldalról autóval is megközelíthető.

A hangulatos várudvar közepén egy 146 méter mély kút található, amelyet török ​​hadifoglyok ástak 1623-40-ben. A kastély egyik épségben maradt épületében helytörténeti kiállítást található, a vár és a város történetéről, helyenként magyar feliratokat is találunk smiley 

A középkorban a szászok által épített, kisebb városnyira bővített kastély vészhelyzet esetén a környék szinte teljes lakosságát be tudta fogadni. Az elmúlt évek rekonstrukcióinak köszönhetően igazi középkori időutazásban lehet részünk a várlátogatás során.

Az erdélyi szállás innen 185 km-re található. Az út hossza autóval kb. 3 óra 5 perc.

 

 

FOGARASI VÁR

 

Fogarasi várA Forgaras-kastély a fejedelmi kor leghíresebb és egyben legszomorúbb kastélya. Ez volt Erdély egyik legerősebb vára, az erdélyi fejedelmi asszonyok kijelölt kastélya. Eredete 13. századra nyúlik vissza, építőjeként hagyományosan a tartomány leghatalmasabb helytartóját, Apor Lászlót tartják számon (1310).

Mai formáját Majláth István kormányzónak köszönheti, aki 1538-ban jelentős felújítást végzett, de ezt követően is többször átalakították. Az Apafi-kastélyt reneszánsz stílusban építtette Apafi Gergely 1552-ben, a belső palotát Bethlen Gábor építtette 1573-ban. Apafi Mihály és családja volt a kastély jelentősebb lakója. Az épület homlokzatán megtalálták Apafi szerelmes levelét a feleségének, egy ezüst pohárba rejtve és befalazva.

Lorántffy Zsuzsanna gyönyörű reneszánsz kapuja 1640-ből származik. Falait körülvevő várárkot az Olt vizéből táplálják és egy felnyitható felvonóhíd szeli át. Nem túlzás azt állítani, hogy a Fogarasi-kastély Erdély és általában Magyarország történetének egyik leglátványosabb és legmonumentálisabb kastélya.

Az erdélyi szállás innen 160 km-re található. Az út hossza autóval kb. 3 óra.

 

 

VAJDAHUNYAD VÁRA

 

Vajdahunyad vára

A honfoglaló magyarok a 10–11. században népesítették be a vidéket, de nem sokáig voltak egymagukban. A megye nyugati részébe, már a 12. század közepén szász telepesek érkeztek a Rajna vidékéről. A török–tatár dúlások szüneteiben a román pásztornép is beszivárgott a völgyekbe, birtokba véve az elpusztított falvakat.

A Vajdahunyadi-várkastély, Erdély legimpozánsabb középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. Ez az impozáns gótikus kastély egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán szavaival élve „a kastélyok királya”. A várkastély, az iparváros feletti dombon büszkén álló Sasfészek, hat évszázados történelmi emléket őriz és ünnepel, nemcsak a Hunyadiak, hanem más erdélyi fejedelmek, családok emlékét is.

A gótikus stílusú lovagvár mérete, külső megjelenése az idők alatt sokat változott. A vár első köveit a 13. században építhették a tatárjárást követően, de a vár igazi története 1409. október 18-án kezdődött, amikor oklevelében Luxemburgi Zsigmond király, Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot - katonai érdemeinek elismeréséül, - amelyről később a család a nevét is kapta. A Hunyadiak ezután építették a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János az apjától örökölt kicsiny erősséget rangjához méltó lovagvárrá építette. Az 1440-es években  külső tornyok, kaputornyok és védőbástyák épültek meg. A Nebojsza-torony, a védőfolyosók (gyilokjáró) fontos védműnek számítottak. Az újszerű külső, a magas várfalak, a karcsú tornyok a hatalom és erő szimbólumai voltak, emellett a látvány fokozását szolgálták.

A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja, melynek kávájára egy török rab a 16. század közepén, arab betűkkel a következő török nyelvű feliratot véste: „ezt Hasszán írta, a gyaurok foglya a templom melletti várban”. Az udvartól jobbra, kiváló állapotban található egy gyönyörű erdélyi gótikus épület, a középkori fegyvereket bemutató lovagszoba. A bejárattól balra található Szilágyi Erzsébet által épített, Aranyház és a hozzá épült Mátyás-loggia amely Erdély első reneszánsz stílusú építménye,  Az emeleten a loggiában még láthatóak a nem túl jó állapotú freskók, amelyek a Hunyadi család életének néhány jelenetét ábrázolják ahol hagyomány szerint Mátyás király is nevelkedett. Mátyás király uralkodása alatt a vár a királyi hatalom jelképe lett, és ebben az időben egészült ki a látványos 4 erkéllyel, és az összekötő folyosókkal továbbá valószínűleg ő építette országház teremhez ragasztott reneszánsz rondellákat, amelyek tartóoszlopai lefutnak a vár talapzatáig. Mátyás fia, Corvin János idején már csak kisebb mértékű átalakítások ismertek.

1618-ban került, az erdélyi fejedelemségek idején a vár a tragikus sorsú Bethlen családok tulajdona került, akik tovább bővítették, a falakat és külső védőművekkel erősítették meg. A Zólyomi és Bethlen szárnnyal kiegészítve és számos átépítést hajtottak végre. Második fénykorát Thököly Imre alatt élte. Utána az idősebb, majd a fiatalabb Apafi Mihály fennhatósága alá került. 1725-ben már kincstári uradalmi hivatalok helyszíne. 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. A várat a később tűz és villámcsapások pusztították.

1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. Az elhúzódó helyreállítások végül 1870-től Steindl Imre nevéhez fűződik, aki egységesen gótikus stílusban igyekezett rendbe tenni.

A Vajdahunyad várban a közelmúltban felújításokba kezdtek. Uniós forrásokból kívül-belül restaurálják, de a munkálatok alatt is látogatható marad az erdélyi "kastélyok királya". A 19 hónapig tartó restaurálás a főbb részeit érintik, a falak és födémek is megerősítésre kerülnek. A modern kori elvárásoknak megfelelően korszerűsítik, a tervek szerint a jelenleg zárt részeit is megnyitják a látogatók előtt.

Mindent alaposan szemügyre venni, és mindent le is írni teljességgel lehetetlen. Pedig mennyi érdekesség van még a várban! Például a sziklába vájt kút. A legenda szerint Hunyadi János török rabjainak szabadságot ígért, ha addig ásnak a sziklába, amíg vizet nem találnak. Tizenöt esztendeig vésték a törökök a sziklát, míg forrásra bukkantak. Közben a nándorfehérvári hős elhunyt, és özvegye, Szilágyi Erzsébet nem volt hajlandó hazaengedni őket a fogságból. A török rabok a torony egyik sarokkövére bosszúból felkarcolták a ma is látható írást: „vizetek van, lelketek nincs”.

Nyitvatartás: hétfő: 12:00-17:00, kedd-vasárnap: 09:00-17:00 óra között tart nyitva, utolsó belépés zárás előtt 40 perccel. December 24-25. és január 1. zárva.

Jegyár: Felnőtt jegy: 31 lej, gyermek és diák jegy: 7 lej, nyugdíjas jegy: 16 lej.

Az erdélyi szállás innen 320 km-re található. Az út hossza autóval kb. 4 óra 15 perc.

 

TÖRCSVÁRI KASTÉLY

 

Törcsvári kastélyA törcsvári vár (románul Castelul din Bran) Erdélyben, a Brassótól 30 km-re található. Tévesen Drakula-váraként is szokták hívni. A kastély ma múzeumként működik, Erdély leghíresebb és talán legszebb kastélya. Különlegessége az, hogy épületszerkezetei az évszázadok során épségben maradtak és egy teljes, 1993-ban elvégzett felújítás után, korhű időutazásba repíti látogatóit. Az elmúlt években az erdélyi Drakula-kultusz egyik ikonikus helyszínévé vált, meglehetősen festői tipikus erdélyi stílusa miatt.

A kastély 100 méteres sziklán áll, ma mind a négy emelete múzeumként működik (a román királyi család emlékeivel), a nappaliban pedig értékes bútorok és gyönyörű szász, rusztikus cserépkályha található. A kastély belül nagyon otthonosnak tűnik, és valóban úgy néz ki, mint Mária királynő idejében az 1920-as és 1930-as években. Az ódon hangulatú falak, kandallók, titokzatos csigalépcsők és a rejtélyes kis sarkok azonban megalapozzák a horrorfilm hangulatát is. A története a messzi magyar időkbe repit vissza, az eső fellelhető okirat szerint, I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen.

Később a vár Brassó város felügyelete alá került és 1512-ben a várat 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével. 1530-ban Mózes vajda küldött sereget a vár elfoglalására, de a székelyek nagy vérveszteségek árán, de megvédték. Az ostrom után a brassóiak azonnal megkezdték a sérült falak kijavítását, a munkálatok 1535-ig tartottak. A brassóiak 1568-ban elérték, hogy Törcsvár véglegesen az övék legyen, de ez nem volt ingyen János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adót vetett ki rájuk. II. Rákóczi György 1660-ban, amikor harmadszorra is Erdély fejedelme lett, tábornoka, Mikes Mihály seregével az éj leple alatt váratlanul megjelent a vár alatt. Székely katonái létrákon megmászták a falakat, és Törcsvárt elfoglalták a Brassóiaktól, de ez a birtokbavétel nem volt hosszú életű.

1690-ben Thököly Imre akarta bevenni az erődítményt, de a császáriak Brassóból érkezett segítséggel megvédték. Később a vár XVIII. századtól folyamatosan Brassóhoz tartozott. 1916. december 30-án IV. Károly és felesége Zita királyné került az osztrák-magyar trónra, ekkor Brassó szabad királyi város tanácsa, a törcsvári kastélyt koronázási ajándékként Zita királynénak adományozta. 1918-ban román fennhatóság alá került, majd 1920-ban Karl Ernst Schnell brassói polgármester Mária román királynénak ajándékozta. A királyné átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd ez után a lányának, Ilonának hagyta örökségül a kastélyt, és mivel Habsburghoz ment férjhez, a román visszaszolgáltatási törvényeknek megfelelően az ő (ill. az örökösök) tulajdonába került vissza az ingatlan a rendszerváltás után. Ilona hercegnő gyermekei – a Bécsben élő Mária Magdolna és az amerikai építészként is ismert Habsburg-Toscanai Domonkos 2009 óta tulajdonosa a Törcsvári kastélynak, ő bútorozta újra az eredetiekkel egykorú darabokkal, az egész várat.

Jelenleg a kastély 23 szobája látogatható, köztük ötöt a turisták képzeletét kielégítve, stílszerűen Vlad Tepes korabeli kínzóeszközeivel rendezték be. Ezek külön belépődíj fejében tekinthetők meg. A felújítások folyamatosak: 2017-ben megnyitották a kastély előtti parkban Mária királynő teaházát, egy 150 férőhelyes terasszal, de még izgalmasabb a tavaly átadott titkos földalatti alagút, amit 1930-ban építettek, hogy az ízületi gyulladásban szenvedő Mária királyné könnyen kijuthasson a kastély parkjába. A 30 méter mélyen fekvő alagútba lift viszi le a látogatókat, és a 40 méter hosszú folyosón hologramokkal elevenítik fel a kastély történelmét. A lift 6 személyes és külön belépőt kell fizetni itt is.

Nyári nyitvatartás (Május 1 - Október 30): Hétfő: 12.00 - 18.00, Kedd - Vasárnap: 09.00 - 18.00

Téli nyitvatartás (November 1 - Április 30): Hétfő: zárva, Kedd - Vasárnap: 09.00-16.00

Az erdélyi szállás innen 200 km-re található. Az út hossza autóval bő 3 óra.

 

 

DÉVA VÁRA

 

Dévai vár

Déva, Erdély történelmének fontos tanúja. A Várhegyen már az ókorban, rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. Erdély egyik első királyi vára, a tatárjáráskor megrongálódott várat IV. Béla építtette újjá, s 1264-ben említik az első oklevelek.

1302-től a dévai vár volt az erdélyi alvajdák székhelye. 1333-ban Miklós, Hunyad megye főispánja birtoka volt, valamikor 1453 előtt került Szilágyi Mihály kezére, majd V. László király, Hunyadi Jánosnak adományozta, ezután a Hunyadiak birtoka volt, egészen Corvin János haláláig (1504). A mohácsi vészt (1526) követően Perényi Péter vajda kapta meg, majd 1529-ben Szapolyai János szerezte meg, aki 1539-ben feleségének, Izabellának adta jegyajándékul.

A kezdetektől kettős funkciót látott el, védelmi szerepe mellett főúri rezidencia és a mindenkori erdélyi alvajdák székhelye. A Maros völgye fölé 180 méterre emelkedő sziklára épült, az erődítmény legkorábbi része a hegytetőn állt, de az idők folyamán óriási területet olvaszt magába spirálisan kiépített véd-rendszerével a hegy lábáig ereszkedik le. Ezt az utat bejárva érezzük csak át igazán a vár komplex védelmi vonalának hatékonyságát.

Fontos megemlíteni még Dávid Ferencet, az egyetlen kifejezetten magyar alapítású vallás, az unitárius egyház vezetője, itt raboskodva fejezte be életét 1579-ben. Emléktábla jelzi a cellát az udvar közepén, amely csak inkább egy földalatti verem volt. Szintén itt raboskodott Dobó István, az egri vár egykori hős kapitánya, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.

A vár hadászati szerepe megmaradt az Erdélyi Fejedelemség idején is, de a későbbiek folyamán fokozatosan csökkent. 1657-ben a török nagyvezír foglalta el a várat. I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt (1661–1690) a vár jórészt börtönként működött. A Rákóczi-szabadságharcban, 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András három heti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1784-ben a Mócvidékről indult román jobbágyfelkelés elől ide menekült Hunyad vármegye nemességének jelentős része. Később itt végezték ki a felkelés elfogott résztvevőit is.

A Habsburgok a gyönyörű fekvésű várat valami oknál fogva szerették mert, az 1817-ben erre utazó I. Ferenc császárnak megtetszett a vár és környéke és ezután elrendelte a restaurálását, ami 12 évig tartott. Az 1848-as szabadságharc idején a magyar honvédek kezébe került vár, egy 1849-es ostrom alatt, máig nem felderített okból, a lőporraktár felrobbanása következtében elpusztul, maga alá temetve a 150 fős magyar honvéd helyőrséget is. 1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem „apó” és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt.

A vár Erdély egyik fontos jelképe is melyet európai uniós támogatással restaurálnak, vissza nem térítendő támogatás mértéke 18,7 millió lej. A felújítási munkálatok 2023. október 23-ig tartanak, melyek során megerősítik a kőfalakat, ahol szükséges, újjá is építik, restaurálják a díszítőelemeket, tetőzetet.

Már gyermekkorunkban megismerhettük Kőműves Kelemen balladáját, aki az elégetett felesége hamvaival erősíti meg a falat kötő meszet,

Tizenkét kőmives összetanakodék, Magos Déva várát hogy fölépittenék.

Hogy fölépittenék fél véka ezüstér, Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.

Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek. Amit raktak délig, leomlott estére, Amit estig raktak, leomlott reggelre.


Megközelítés

Gyalog: a sétálóutca végén lévő park széléről indul a sok falépcsőből álló ösvény (kb. 25 perc).

Felvonó (Telecabina): a sétálóutca végétől jobbra kerüljük meg a hegyet, 5 perc sétával a felvonó alsó állomásához érünk.

Nyitva tartás: a vár mindig nyitva van.

Felvonó: máj-szept: 9.00-21.00, okt-ápr: 8.00-20.00

Belépő: a vár idáig szabadon látogatható volt a felvonó jegy ára oda-vissza 10 lej, egy út: 6 lej, kedv.: 5/3 lej.

Gyalog az út mentén: Kb. 45 perc, itt elderenghetünk a sokévszázados út és a többsoros véd mű rejtelmein.

Az erdélyi szállás innen 320 km-re található. Az út hossza autóval kb. 4 óra.

 

 

BÁLVÁNYOS VÁRA

 

Bálványos váraBálványos várát hatalmas sziklás csúcsra építették (1040 méter), Erdély egyik legrégebbi, számos legendától övezett várroma. Hosszú ideig a kereszténységgel dacoló ősi magyar pogány vallás helyszíne volt. Nevét is onnan kapta, hogy a vár az ősi magyar vallás egyik utolsó fellegvárának számított.

A hagyomány szerint a vár első birtokosai, az Aporok, akik I. István király uralkodása idejében, hogy zavartalanul őrizhessék az ősi hitüket ide menekültek, ahol áldozhattak hitük szerinti ősi bálványoknak. Aporok a magyarok keresztény hitre térése után is egy ideig őseik hitét őrizték.

A vár név nélküli első említése 1269-ből való. 1307-1315 között a Kán nemzetséghez tartozó Kán Lászlóé és fiaié volt. A hagyomány azt tartja, hogy ide záratta el Kán László vajda, a Bajor származású, rövid ideig uralkodó Ottó királyunkat 1307-ben, innen egy évi fogsága után, a koronát ott hagyva szabadult. Addig tartották fogva Bálványos várában, amíg Ottó király le nem mondott a trónról és meg nem ígérte, hogy nem teszi be többé a lábát az országba. Apor a koronát elkobozta, és később átadta Károly Róbertnek.

1320-ban, a vajdák birtoka lett. Valószínűleg 1321-ben jutott királyi kézre. Ezután az erdélyi vajdai tiszthez tartozott. 1406-ban a Szántai Lack testvérek kapták adományul. 1456-ban Losonci „Dezsőfi” László és Várdai Aladár kapta meg V. László királytól. Mátyás király 1484-ben a törökök elől menekülő moldvai vajdának adományozta, amit 1536-ig utódai meg is tartottak. Ekkor Szapolyai János király nevében Majláth István erdélyi vajda a Ferdinánd-párti védőktől ostrommal visszavette a várat.

A vár utolsó ura az özvegy Lázár Borbála, (Apor Vilmos özvegye) melynek távozásával a vár már a 17. századtól romossá vált. Gondozás hiányában a vár a következő évtizedekben részben összedőlt. A vár maradványai eredetileg ovális kerítőfalból, északi oldalán négyszögletes toronyból és az ehhez tartozó ciszternából állt. A belső építményeket belső és külső várfal vette körül. A három oldalán meredek, nehezen megközelíthető sziklacsúcs tetejére feljutni csak az északi oldalról lehet, amelyet hegynyak köt össze a Törösfej nevű heggyel. Ezen a hegynyakon kanyarog az út a kb. 160 méter kerületű vár falaihoz. Megközelítés elsősorban gyalogosan túrázva lehetséges.

Az erdélyi szállás innen 120 km-re található. Az út hossza autóval kb. 2 óra 10 perc.

 

 

KŐHALOM VÁRA

 

Kőhalmi vár

Emberemlékezet óta, Kőhalom legmagasabb dombján vár állott.

Kőhalom helyén már római időkben helyőrség tartózkodott. A magyarok bejöttekor a hagyomány szerint Kozd vagy Koos nevű város vagy helység épült, melyet a mongolok feldúlván, a szászok a régi város romjaira vagy kőhalmára építették a mostani várost.

Bizonyos feljegyzések szerint, 1296-ban a szászok építették az első erődítményt a hegyre. A Kőhalmi vár első írásos említése 1324-ből maradt fenn számunkra, mint királyi vár. Így a szászok építésének dicsősége megkérdőjelezhető. Ekkor Tamás erdélyi vajda ostromolta meg a várat, mert az ellene fellázadt Henning szász gróf bemenekült a várba. 1357-ben is királyi várként említik a feljegyzések.

1421-ben a törökök feldúlták, kirabolták. Ezután már akkora katonai stratégiai jelentőséget nem láttak a várban, ezért átadták a szász városvezetésnek, ha nem kellett másoknak, kellett bizony a városlakóknak, akik mentsvárat láttak benne és tovább építették. Az 1620-as években a fellegvárat felújították, köréje kialakították a középső vár felső udvarát. Majd szép sorra tovább építették a Szalonnás toronnyal és a Szolgák tornyával, majd 1643-ban a középső kapuval. A négyszintes Szalonnás-torony nevét későbbi funkciójáról kapta, miszerint a falubeliek ide menekítették értékeiket, közte a szalonnát is. Az alsóvár kútja 1623-ban sziklába vésve lett építve és 59 méter mély.

Az önálló Erdélyi Fejedelemség megszűnése után, 1691 és 1699 között a várat a császáriak vették birtokba és újították fel. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc csapatai harc nélkül foglalták el. Hadi jelentőségét elvesztve a vár romlásnak indult. 2011 és 2013 között a Brassó megyei önkormányzat újíttatta fel az Európai Unió Regionális Operatív Programjához, amely 28 millió eurót adott a vár felújítására. És így alakult ki a vár jelenlegi arculata.

A fontosabb várbéli látnivalókról, épületekről mindenhol találunk román, német és angol nyelvű leírást, magyart sajnos nem.

Nyitvatartási program: 09:00-20:00. Télen: 09:00-17:00
Belépő: 20/15/12/8/5 lej
Megközelítése: saját autóval, a parkolás ingyenes.
Mozgássérülteknek megközelíthető a parkoló és a vár alacsonyabban fekvő udvara

Videó a várról: https://youtu.be/S3li872U-V4

Az erdélyi szállás innen 120 km-re található. Az út hossza autóval kb. 2 óra 20 perc.

 

 

MAROSVÉCSI KEMÉNY-KASTÉLY

 

Marosvécsi Kemény-kastélyA Maros jobb partján, a Kelemen-hegység előterében álló marosvécsi Kemény-kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes emléke. 20 éven keresztül az Erdélyi Helikon társaság találkozóhelye volt. A 13. században már kastély állt a településen belül, de nem a jelenlegi helyén, hanem egy közeli gyümölcsösben. A várat és a hozzá tartozó birtokot az egykor ott álló római castrum köveinek felhasználásával építették.

Vécs első írásos említése csaknem nyolc évszázadra nyúlik vissza. II. András magyar király 1228-ban lefoglalta Bánk és a két Simon vagyonát akik részt vettek felesége, Gertrudis királyné meggyilkolásában. Adománylevél szerint a Vecchi-kastélyt a későbbi Tomay családnak adományozta.

A kastély 1319-től 1467-ig a Bánffy család birtoka volt, a birtok ezt követően gyakran cserélt gazdát. A várat több erdélyi fejedelem is magáénak mondhatta. A legnagyobb építkezésre a 17. század első felében került sor, amikor az épületet reneszánsz stílusban alakították át. Lázár István az új divat jegyében újította fel kastélyát, bástyákkal, sáncokkal, vizesárokkal vette körül. A kastély ezután csaknem három évszázadon át a Kemény család tulajdona volt. 2014-ben sikerült a Román államtól visszaigényelni, így mára újra a Kemény család tulajdonában van, Nagy Kemény Géza, az egyik örökös foglalkozik vele, és mára a falubeliek leszármazottai is visszaszolgáltatták a II. világháború végén elvitt bútorok egy részét, amelyek ma már megtekinthetőek a kastélyban.

A Marosvécsi-kastély Felső-Maros Mente egyik legimpozánsabb épülete. Építészetét és történelmét számos legenda, mítosz és néphit köti össze. Az egyik legenda szerint a vár első lakói óriások voltak. Ezek a lények akkora méretűek, hogy ha a Magyáró melletti Zászpádi kastélyban lakó társaiktól (másfél órás séta) szitát kérnek, egy mozdulattal a kezükbe adják. Azt is tartják, hogy a Vécs lejtőin több alagút is volt, amelyek közül az egyik a várat a folyó túlpartján lévő holtmarosi erőddel kötötte össze.

Videó a várról: https://www.youtube.com/watch?v=l9RACzI1yDY

Az erdélyi szállás innen 90 km-re található. Az út hossza autóval kb. 1 óra 20 perc.

 

 

Térkép