Erdély természeti nevezetességei

Szállás Erdélyben, Gyergyószentmiklós közelében Székelyföld szívében várja a Güdüci Tavas Vendégház. Szauna, horgászat. A vendégház max. 8 fős, 30e Ft/nap.

Erdély 10 különleges természeti nevezetessége

Erdélyi szállásunktól elérhető természeti nevezetességek

SZOVÁTA SÓSFORRÁS

 

Szováta sósforrásSzováta másik természeti különlegessége a sósforrása! A Géra csorgó eredetileg a Tó utca végében volt egy olyan helyen, amelyet esőben-hóban nehezen lehetett megközelíteni. A szovátai önkormányzat 2012-ben a Géra utca és Csendes utca találkozásához vezette el a hegyből fakadó géravizet, és egy filagóriát is épített a forrás fölé.

A helyi háziasszonyok főzéshez viszik a vizet, ezzel teszik el a káposztát, de a szalonnát is ebben érlelik. Az arányokról azt lehet tudni, hogy kilenc liter édesvízhez kell egyliternyi géravizet vegyíteni. A géravízben érlelt szalonna puha és finom, a bőre is nagyon jól megpuhul.

A forrásról vitt víz bármeddig eláll, hiszen olyan nagy a sótartalma, hogy nem lesz állott.

Az erdélyi szállás innen 65 km-re található. Az út hossza autóval kb. 1 óra 10 perc.

 

 

A RÉTYI NYÍR

 

A Réti Nyír

A Rétyi Nyír egy növényrezervátum, mely a Feketeügy folyó árterületében helyezkedik el. Ez a természetvéfelmi terület egy összetett mocsár, egy sor ritka fajjal benépesítve, mint: törpenyír (Betula nana), vad angyalgyökér (Angelica palustris). Területe körülbelül 34 hektár.

A tengerszint feletti magassága 513 és 545 méter között alakul. Az itt taláható homokot a jégkorszakban szállította ide a Feketeügy folyó. Ekkor jelent meg a göcsörtös nyír (Betula verrucosa), mely azóta a rezervátum egész területén fellelhető. Sok csapadék esetén amikor talajvíz képződik, közel 100 kisméretű tavacska jön létre, amikben tavirózsa is megcsodálható. Területén sok fából készült képzőművészeti alkotás is megtekinthető. A “Háromszék Szaharájának” is nevezett Rétyi Nyír elkápráztatja látogatóit, hisz olyan ritka növények láthatók itt, mint például a tócsalur, a szíveslevelű hídőr, a lápi békabuzogány vagy az aldrovanda. A természetvédelmi terület állatvilága is gazdag, hiszen a fák közül bármikor előbukkanhat egy őz vagy egy vaddisznó, de ha egy gyík surran el előttünk a földön akkor se lepdőjünk meg...!

Az erdélyi szállás innen 145 km-re található. Az út hossza autóval kb. 2 óra 15 perc.

 

 

SZENT ANNA-TÓ

 

Szent Anna-tó

A Szent Anna-tó egy kialudt vulkán kráterében található Tusnádfürdőhöz közel Hargita megyében. Ez a krátertó a Mohos Természetvédelmi Területben terül el. Itt tekinthető meg egyébként egy másik kráterben a Mohos-tőzegláp is.

A tó kör kinézetű, felszíne 0,22 km², medre tölcsér alakú. A tó fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt zavarosnak tűnik. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi és csak a csapadék táplálja! Nincs lefolyása, a víz a földbe szivárog el majd később források formájában bukkan fel. A vízszintnek évi fél milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt folyamatosan csökken. 1867-ben még 12 méter mély volt, 1907-ben már csak 8,5 méter, jelenleg pedig 7 méter a mélysége. Ezt a folyamatot a növényzet terjedése és a meder feltöltődése okozza. Előreláthatólag pár évtized múlva az egykori Mohos-tó sorsára jut, azaz nem marad más belőle csak egy láp!

A tóban tilos fürdeni, de versenyeket szoktak benne tartani. A tó Sepsibükszád felől is megközelíthető.

Az erdélyi szállás innen 125 km-re található. Az út hossza autóval kb. 2 óra 10 perc.

 

 

CSIGA DOMB

 

Csiga Domb

A Csiga Domb a Parajd-Korond medencében található. Az egykori sómozgások sós forrásokkal látták el, emellett nagy jelentősége van a község határában található aragonitnak.

Az aragonit karbonát ásvány melyet forráskőnek is neveznek, mivel keletkezése a meleg, telített szénsavas sósforrások jelenlétéhez kapcsolódik. A korondi aragonitok három dombon jelennek meg, melyek közül a legjelentősebb a középső 643 méter magas Csiga Domb.

1916 és 1939 között Korondon aragonitfeldolgozó üzem működött. 1963-ban robbantással próbálták kitermelni a kőzetet, amelynek súlyos következményeként a 3-4 méteres aragonitréteg összerepedezett. A csigadombi aragonittelep 1,5 hektárnyi területen fekszik, és még ma is itt fordul elő aragonit Romániában a legnagyobb mennyiségben. 1980-tól földtani védett területté nyilvánították.

Az erdélyi szállás innen 65 km-re található. Az út hossza autóval kb. 1 óra 10 perc.

 

 

VARGYAS SZOROS

 

Vargyas Szoros

A Vargyas Szoros Erdély egyik leglátogatottabb és nem mellesleg leglátványosabb karsztvidéke. A szoros 4 km hosszú, melyben a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki. Hossza körülbelül 7 450 méter. Eddig 124 kisebb-nagyobb barlangot tártak fel. Van egy ötödik barlangszint is a ma is alakulásban lévő patakos, úgynevezett aktív barlangrendszer.

A karsztvidék növényei között számos ritka vagy veszélyeztetett fajt találunk. Ilyenek például, a hasogatott levelű imola, a tűlevelű szegfű, a magyar nőszirom vagy a pozsgás Heuffel kövirózsa. Igazi ritkaság még a madársisak, a boldogasszony papucsa, a vitézkosbor, vagy a gömböskosbor.

A vadregényes sziklavilág sok állatnak nyújt élőhelyet. Megtalálható itt farkas, szarvas, őz, medve, vadmacska, vadddisznó, hiúz, borz, nyest, menyét, vidra, keresztes vipera, vízisikló, szalamandra és különböző halfajták egyaránt!

A szurdok Természetvédelmi Terület. 2004-től pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista- és Barlangász Egyesület felügyelete alatt áll.

Az erdélyi szállás innen 120 km-re található. Az út hossza autóval kb. 2 óra 20 perc.

 

 

LIKASKŐ

 

Korondi likaskő

A Likaskő a déli irányból lefolyó Korond vize völgyében található, ahol a Kalonda-patak belé szalad. Egy kőkoporsó alakú egészen átlyukasztott nagy szikladarab, melyet a rege szerint Tartod tündérei ejtettek oda le.

A tudósok is mesterségesnek vélik, de nem tündér legendákkal, hanem csillagászattal magyarázzák. Ugyanis ha nappal nézünk a lyukba, semmi érdekeset nem látunk rajta keresztül, viszont éjszaka a Sarkcsillagot látni benne és a Sarkcsillag körüli csillagképeket: a Nagy Göncölt, Kis Göncölt, és a Cassiopeiat! Ugyanakkor az is érdekesség, hogy a kő természetes eredetű, nincsenek megmunkálásról árulkodó jelek a lyukban! 

Firtos vára Firtosváraljáról közelíthető meg a legkönnyebben. A Firtos-hegy egy vulkanikus eredetű 1060 méter magas hegy, melynek egy meredek kiszögellésében épült a vár.

Az erdélyi szállás innen 68 km-re található. Az út hossza autóval kb. 1 óra 10 perc.

 

 

 

MADARASI HARGITA

 

Madarasi Hargita hegycsúcs

A Hargita hegység a Keleti Kárpátok vonulatának része. A Madarasi Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmagasabb és leglátogatottabb csúcsa 1801 méterrel. A székelyek “Szent hegyének” is nevezik. Régebbi elnevezései: Galusz-tető, Nagy-Hargita, Havas, Nagy-havas, Nagyerdő.

Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a 20-25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Tiszta időben dél – délnyugat irányban látható még továbbá a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok és a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata.

Székelyföld legnépszerűbb síközpontja is egyben. Összesen 4,5 km hosszú sípályát alakítottak ki 1500-1760 méter magasan. A hó december közepétől április közepéig mindig megmarad, de kedvező időjárás esetén akár még május közepéig is síelhetnek az idelátógatók.

Szentegyháza végétől erdei úton megközelíthető autóval is. Az út kb. 16 km hosszú, de igényelni lehet lovas-, és traktoros-szekeres szállítást is! A menedékházaktól csak gyalogosan, másfél órás kellemes sétával juthatunk fel a csúcsra. Téli időszakban mindenképp ajánlott a hólánc használata!

Az erdélyi szállás innen 70 km-re található. Az út hossza autóval kb. 1 óra 20 perc.

 

 

FOGARASI HAVASOK - TRANSZFOGARASI ÚT

 

Transzfogarasi út

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok része. A Csindrel-hegység és a Barcasági-hegyek között terül el. Keletről a Barca patak, nyugatról az Olt folyó határolja. Kelet-nyugati irányú és magassága mindenhol meghaladja a 2 000 métert. Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs 2 544 méteres magassággal.  

A Fogarasi-havasok panorámája a Magas-Tátráéval vetekszik. 1 800 méterig találunk rajta fenyvest, afölött pedig szürkésfehéres sziklák és csúcsok következnek, melyeket az év nagy részében hó borít. A havasok északi lejtőjén található a Szombatfalvi-völgy rétekkel, fenyvesekkel és patakokkal. A kényelmet turistaház és étterem is szolgálja. A Bilea-vízesés a Bilea-tó katlanából zúdul alá. Alsó végénél turistaszálló áll, ahonnan drótkötélpálya visz fel a 2034 méter magasságban fekvő Bilea-tóhoz, de felvezet ide a Transzfogarasi út is.

A Transzfogarasi út a hegység központi részén keresztül észak-déli irányban köti össze Alsóárpás és Argyasudvarhely településeket. Az 1970-es években építették, 90 km hosszú és 2042 méter magasságig vezet fel, majd egy alagúton halad át a főgerinc alatt. Összesen 830 hídja, 27 viaduktja és 5 db alagútja van. Az út lavinaveszély miatt csak nyáron van nyitva! A hóviszonyoktól függően októberben vagy novemberben lezárják és csak június elején, közepén nyitják meg újra.

A Transzfogarasi út kezdete az erdélyi szállástól közel 200 km-re található. Az út hossza autóval ide kb. 3 és fél óra.

 

 

SZELES-VÍZESÉS

 

Szeles-vízesés

A Szeles-vízesés a Domogléd-Cserna Nemzeti Park területén található. Herkulesfürdő szomszédságában lévő Prisaca tó végéből közelíthető meg. Egy híd vezet keresztül a Cserna folyón. Innen kezdjük a túrát, melynek kezdetét táblák jelzik. Hossza 1,5 km, amit körülbelül egy óra alatt lehet megtenni. A vízesést először egy kilátópontból csodálhatjuk meg.

A vízesés két részből áll. A felső rész egy magas szikla mellett folyik, majd az alsó részen szabadesésben zúdul tovább. Ez Románia leghosszabb szabad esésű vízesése. Körülbelül 50 méter magas amiből 40 méter szabadon esik a mélybe. Az út a vízesés háta mögött vezet el, így minden irányból megcsodálhatjuk a zuhatagot. A könnyű vízcseppekkel a szél könnyen játszadozik, innen is kapta a nevét is: Szeles-vízesés. A túra során legyünk körültekintőek, mert a környéken viperákkal is találkozhatunk! 

Az erdélyi szállás innen 490 km-re található. Az út hossza autóval kb. 6 óra 45 perc.

 

 

 

VÖRÖS-SZAKADÉK

 

Vörös-szakadék

A Vörös-szakadékot Erdély Grand Canyon-jának is nevezik. 1950-ben természetvédelmi területté nyílvánítottak. A talajerózió formálta érdekes természeti képződmény. A domboldalból suvadással jött létre.

Anyaga vörösagyag, szürke-, vörös- és porhanyós fehér homokkő illetve vörös- és téglaszín márga és fehér márgás mészkő. Három barlang nyílik belőle, a leghosszabb 25 méter.

A Vörös-szakadék Szászszebestől 3 km-re található. A városból egy kövezett út vezet ide, autóval könnyen megközelíthető. A szakadék tetejére fel lehet mászni, de csak száraz időben ajánlott, mert a terep nagyon csúszós. Amúgy száraz időben sem veszélytelen a megmászása, mert könnyen megcsúszhat az ember a keskeny ösvényeken.

Az erdélyi szállástól közel 260 km-re található. Az út hossza autóval ide bő 3 és fél óra.