Szállás Erdélyben, kulcsosház Güdücön, Székelyföld szívében

Szállás Erdélyben, Gyergyószentmiklós közelében Székelyföld szívében várja a Güdüci kulcsosház. Szauna, horgászat. A vendégház max. 8 fős, 30e Ft/nap.

Güdüci ház

Güdüci ház
Ház a gyergyói medencében

Güdüci kulcsosház a gyergyói medencében

Ház a gyergyói medencében


Szállás Erdélyben, Gyergyószentmiklós közelében Székelyföld szívében várja a Güdüci kulcsosház. Szauna, horgászat. A vendégház max. 8 fős, 30e Ft/nap.

A ház falusias környezetben, a Gyergyói-medence északi oldalán található közvetlenül a hegyek lábánál, egy 130 lakost számláló településen, melynek neve Güdüc. Közigazgatásilag Gyergyószárhegyhez tartozik, tehát térképen lehet, hogy csak ezt találják meg (egyébként itt található Székelyföld egyetlen megmaradt reneszánsz kori főúri kastélya, ahol többek között Bethlen Gábor is nevelkedett).

A ház egy 25 nm-es nappaliból, 3 külön bejáratú hálószobából, fürdőszobából, és egy jó nagy méretű garázs-műhely-tárolóból áll. 6 fő + 2 gyerek részére kínál kényelmes alvási lehetőséget, de ezen felül is megoldható fekvési lehetőség a kényelem rovására.

A ház felszereltsége: teljesen berendezett és felszerelt konyha, nappali és hálószobák (ágyneművel). Mosógép, hűtő, és a fürdőszobában egy szauna található.

A ház előtt egy 3000 nm-es tó terül el.

Ára: 30 000 ft/éjszaka (minimum 4 éjszakára foglalható). Az összeg a személyek és az eltöltött napok számától függően változhat!

 

További információért és árajánlatért, keressenek a 0620/9612793 telefonszámon, vagy kz@lc.hu mail címen.<...




Erdélyi vendégház környékbeli látnivalói

LÁZÁR-KASTÉLY

 

Lázár KastélyA Lázár-kastély Gyergyószárhegy legfőbb nevezetessége. A kastély a 16-17. században épült reneszánsz stílusban. Itt nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűzõdik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. Ebben az időszakban készült a homlokzat reneszánsz díszítése is. 1707-ben a labancok felégették a kastélyt. Ezen kívül még kétszer égett le, ezért állapota nagyon leromlott. Az épület restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, a végső cél, hogy a kastély újra a régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb alkotása.

A kastély homlokzati részén található emeletes kapubástya egy időben lakótoronyként is szolgált. A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsmûhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok-háza, ahol a vár úrnői laktak. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal majdnem szemközt található a felújított lovagterem, ami leginkább tanácskozások színhelye volt, de itt szállásolták el az ide érkező vendégeket is. A kastély emeleti termében képzőművészeti kiállítás tekinthető meg.

Gyergyószárhegy Güdüc közvetlen szomszédságában található, így percek alatt megközelíthetjük.

 

 

GYERGYÓSZENTMIKLÓS

 

Örmény templom GyergyószentmiklósonGyergyószentmiklós Güdüctől 11 km-re található. A Gyergyói-medence keleti részén fekszik a Békény-patak hordalékkúpján. A város nevének egyik magyarázata a néphiedelem szerint a következõ: az ősmagyarok előfutárai meglátva a nagy kiterjedésű medencét, visszakiáltottak társaiknak a "gyer, jó!" felkiáltással.

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú kisvárosi főtere. A központban a Szent Miklós-szobor áll, mely Burján-Gáll Emil alkotása. A Márton Áron utca gazdag barokk épületekben, amelyeket még az örvény kereskedők építettek a 18. században. A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke, déli oldalán egy felújított napóra található. A város érdekességének számít a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el. Nevét dr. Csíky Dénestől kapta, aki a fákat úgy válogatta össze, hogy lombhulláskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták. A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton neves néprajzkutató, muzeológus. A múzeum ma az ő nevét viseli, a gyűjtemény pedig az õ szervezőmunkája során állt össze.Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú kisvárosi főtere. A központban a Szent Miklós-szobor áll, mely Burján-Gáll Emil alkotása. A Márton Áron utca gazdag barokk épületekben, amelyeket még az örvény kereskedők építettek a 18. században. A római katolikus templom a város legrégebbi műemléke, déli oldalán egy felújított napóra található. A város érdekességének számít a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el. Nevét dr. Csíky Dénestől kapta, aki a fákat úgy válogatta össze, hogy lombhulláskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták. A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton neves néprajzkutató, muzeológus. A múzeum ma az ő nevét viseli, a gyűjtemény pedig az õ szervezőmunkája során állt össze.

A várostól északra az 1087 méter magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll, ahol minden évben Szent Anna napi búcsút rendeznek.

A város Güdüctől csupán 12 km távolságra helyezkedik el.

 

SUGÓ BARLANG

 

Súgó-BarlangA Súgó-barlang a Gyergyói-medence legjelentősebb barlangja. A "tekerőpataki Súgó-barlang" néven is ismert járatrendszer a Sipos-kő délnyugati nyúlványában húzódik, Tekerőpatak falu határában. A néphiedelem szerint a barlangban arany csöpög, és azt vödrökben lehet felfogni. Nevét a helyi lakóktól kapta: a huzat és a víz zúgása egy suttogó, susogó hangot idéz elő. A huzat állandó, mivel belül gyors a levegő mozgása.

A képződmény egy négyemeletes rendszer, amelyből a legalsó szint aktív, patakos részt képez, a felsők a másik három emelet száraz és két bejárattal rendelkezik. A felső száraz járatokat az 1960-as években a helyi barlangkutatók járhatóvá tették. Sajnos a barlang nem volt lezárva, ezért a látogatók bármikor bemehettek, és mivel mindenki elvitt emlékül 1-2 cseppkövet, így azok lassan elfogytak. Jelenleg természetvédelmi területnek számít, rendszerint zárva van, csak a felső, száraz járat egy rövid szakasza látogatható. A vizes kijáratnál egy patak csobog kifelé. Innen lehet sétálni a Lok-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Fekete-Rez csúcsára és a Nagy-Hagymás vonulatára.

A Súgó-barlang a güdüci háztól 27 km-re esik, autóval kb. fél óra alatt érhetjük el.

 

GYILKOS-TÓ

 

Gyilkos-TóA Gyilkos-tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 24 km-re fekszik Gyergyószentmiklóstól. A tó 983 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. 1837 nyarán keletkezett a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet. A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vízét, innen ered a tó másik elnevezése, a Veres-tó.

A népi legenda szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat a pásztorral együtt, és a felszivárgó vér még sokáig vörösre festette a tó vízét, ezért hozzák összefüggésbe a "vörös" és a "gyilkos" megnevezést.

A tó egyedülálló Európában, varázsát a fenyőcsonkokkal teletűzdelt vízfelület adja, melyek a völgyet eredetileg borító fenyőerdő maradványai. A tó szépségét tovább emelik a fölé hajló mészkősziklák: a Gyilkos-hegy (1381 m), a Kis-Cohárd (1352 m), a Nagy-Cohárd (1507 m) és a Likas-csúcs (1676 m). Mérések alapján a tó évente 4,88 cm vastagságú hordalékkal töltődik fel, és ha emberi beavatkozás nem történik, akkor 2080-ra teljesen feltöltődik, azaz eltűnik.

A Gyilkos-tó a güdüci háztól 36 km, autóval kb. 38 perc távolra esik.

 

BÉKÁS-SZOROS

 

Békás-SzorosA Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye, hossza kb. 5 km. A szorosnak három része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. Sziklafalai 200-300 méter magasak, valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezért a hegymászók paradicsomává is vált. A szoros legzordabb része a Pokol tornáca.

Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya, ugyanis jól elkülönül a többi sziklától és az egész völgy fölött uralkodik. Először a brassói alpinisták jutottak fel csúcsára 1934-ben, ma már három útvonal vezet a tetőre.

A Békás-patak egyik mellékága a Kis-Békás-patak, melynek szurdokvölgyét Kis-Békás-szorosnak nevezik. A 19. század végén a szoros alsó részét cölöpökön fekvő keresztgerendákkal fedték le, amelyen a kitermelt fa szállítását végezték, ez az üzem azonban csak 12 évig üzemelt.

A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. A barlang alját cseppkőmedencék borították, illetve az egyik mellékteremben barlangi medve csontokat is találtak. Sajnos a barlangot az évek során a látogatók tönkretették, még mielőtt védetté nyilvánítása és lezárása megtörtént volna.

A Békás-szorost 1996-ban nyilvánították nemzeti parkká, Güdüctõl 45 km-re helyezkedik el, autóval kb. egy óra alatt közelíthető meg.

 

BORSZÉK

 

BorszékBorszék Erdély egyik legszebb fekvésű fürdőhelye, 850 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el a Görgényi-Beszterce-Kelemen havasok találkozásánál. Nemzetközi hírnevét ásványvizeinek köszönheti. Számos világkiállításon oklevéllel és érmekkel ismerték el, Ferenc József császár pedig a "borvizek királynője" díjjal jutalmazta. Az elismerések sorozata azóta sem szűnt meg, a borszéki ásványvíz 2004-ben az USA-ban rendezett ivóvizek világbajnokságán aranyérmes lett. A borvíztöltőde közel 200 éve üzemel, kapacitása folyamatosan növekszik, hiszen már a világ minden tájára szállítanak borszéki vizet.

A fürdőtelepen 15 borvízforrás található, melyek mindegyike más és más összetételű. Közös vonásuk azonban a bőséges szénsavtartalom, a kálium-, magnézium- és nátriumsók oldott jelenléte. Fürdő- és ivókúrák esetében egyaránt hatásos gyógyvizek. Belső kezelésre a következõ betegségek esetében használják: emésztőcsatorna-megbetegedések, gyomorsavhiány, krónikus májbetegségek, epebántalmak, cukorbetegségek, vese- és hólyagbántalmak. A szénsavas melegfürdő parafinos pakolással, hidro- és fizikoterápiás kezeléssel kiegészítve a reumás panaszokra nyújthat enyhülést.

A borszéki tisztásokon át turistaösvények vezetnek a környező hegyekre, a Bükk-havasra, Salamás-tetőre és Bélbor irányába. A borszéki Kerekszék az ország egyik legjelentősebb mésztufa képződménye. Keletkezése a földes-meszes ásványvízforrások sokaságával magyarázható. Ezek a források rakták le évezredek alatt ezt a 60-70 méter vastag mésztufaréteget, melynek kõzetanyaga könnyen faragható, így kiválóan alkalmas épületek díszítésére.

Borszék Güdüctől 55 km-re, autóval mindössze 50 percnyire található.

 

PARAJD

 

Parajdi sóbányaParajd a Sóvidék központja, Székelyudvarhely és Szováta között található. A községnek két fő nevezetessége van. Az egyik az óriási parajdi sóbánya, melynek sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A sóbányában kikapcsolódni és gyógyulni vágyók számtalan lehetőség közül választhatnak: a bányában játszóterek, pihenőhelyek, pingpong asztalok, étterem, illetve egy kápolna is található. A bányába autóbusszal juthatnak be a látogatók, bejárata a képen látható.

A bányától nem messze, ugyanabban az utcában találjuk a község másik nevezetességét, a strandot. Különleges vízének igen magas a sótartalma. A só olyannyira koncentrált, hogy fel lehet feküdni a víz felszínére és lebegni anélkül, hogy a fürdőzőnek úsznia kellene. Ha kilépünk a medencéből, és tusolás nélkül száradunk meg, akkor a homokot le tudjuk magunkról söpörni.

A falu határában emelkedik az 576 méter magas kősó-szikla, melyet Sóháta vagy Sóshegy néven emlegetnek. Gerince többnyire szaggatott, vízmosta árkokkal, üregekkel barázdált. A sósziklák aljából vékony, sós vízû erek fakadnak.

Parajd Güdüctől 54 km-re, autóval kb. 50 percnyire helyezkedik el.

 

SZOVÁTA

 

SzovátaSzováta a sóvidék legnagyobb települése, híres fürdő- és üdülőhely. A Kis-Küküllő felső vidékén fekszik, területe két részből tevődik össze: Szováta városból és Szováta-fürdőből. Szováta sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó, mely nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van benne. További tavai a sósvizû Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, valamint az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A fürdőtelep a sós vizű tavak körül alakult ki. A tavak sótartalma a fenéken a legnagyobb, a felszínhez közeledve fokozatosan csökken. Felszínüket a lehulló csapadék miatt édesvíz fedi, azonban a fürdőző még így is könnyebben fennmaradhat a felszínen mint egy édesvizű tó esetében.

A Sóköze a város északkeleti végétõl délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület. A kősó itt néhol 15-20 méter magas sósziklákat alkot.

Szováta Güdüctől 63 km-re található, autóval kb. 1 óra alatt érhető el.

 

 

 

Térkép

 


Egyszerű kapcsolati űrlap

Amennyiben kérdése merülne fel, küldje el elérhetőségét és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot.

Küldés

Kedves {{ugyfelnev}}!


Köszönjük a www.szallaserdelyben.hu weboldalon keresztül elküldött érdeklődését, melyet sikeresen regisztráltunk rendszerünkben.

Kollégánk hamarosan megkeresi Önt.


Türelmét addig is köszönjük!

Üdvözlettel,

Szallaserdelyben.hu

Hiba történt!