Lázár-kastély

A Lázár-kastély Gyergyószárhegy legfõbb nevezetessége. A kastély a 16-17. században épült reneszánsz stílusban. Itt nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély késõbbi fejedelme. A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fûzõdik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. Ebben az idõszakban készült a homlokzat reneszánsz díszítése is. 1707-ben a labancok felégették a kastélyt. Ezen kívül még kétszer égett le, ezért állapota nagyon leromlott. Az épület restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, a végsõ cél, hogy a kastély újra a régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentõsebb alkotása.

A kastély homlokzati részén található emeletes kapubástya egy idõben lakótoronyként is szolgált. A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsmûhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok-háza, ahol a vár úrnõi laktak. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal majdnem szemközt található a felújított lovagterem, ami leginkább tanácskozások színhelye volt, de itt szállásolták el az ide érkezõ vendégeket is. A kastély emeleti termében képzõmûvészeti kiállítás tekinthetõ meg.

Gyergyószárhegy Güdüc közvetlen szomszédságában található, így percek alatt megközelíthetjük.

 

Gyergyószentmiklós

 

Gyergyószentmiklós Güdüctõl 11 km-re található. A Gyergyói-medence keleti részén fekszik a Békény-patak hordalékkúpján. A város nevének egyik magyarázata a néphiedelem szerint a következõ: az õsmagyarok elõfutárai meglátva a nagy kiterjedésû medencét, visszakiáltottak társaiknak a "gyer, jó!" felkiáltással.

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadság tér néven Erdély egyik legszebb, háromszög alakú kisvárosi fõtere. A központban a Szent Miklós-szobor áll, mely Burján-Gáll Emil alkotása. A Márton Áron utca gazdag barokk épületekben, amelyeket még az örvény kereskedõk építettek a 18. században. A római katolikus templom a város legrégebbi mûemléke, déli oldalán egy felújított napóra található. A város érdekességének számít a Csíky-kert, amely mintegy 16 hektáron terül el.Nevét dr. Csíky Dénestõl kapta, aki a fákat úgy válogatta össze, hogy lombhulláskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták. A gyergyószentmiklósi múzeum alapítója Tarisznyás Márton neves néprajzkutató, muzeológus. A múzeum ma az õ nevét viseli, a gyûjtemény pedig az õ szervezõmunkája során állt össze.

A várostól északra az 1087 méter magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll, ahol minden évben Szent Anna napi búcsút rendeznek.

A város Güdüctõl csupán 12 km távolságra helyezkedik el.

 

 

Súgó-barlang

A Súgó-barlang a Gyergyói-medence legjelentõsebb barlangja. A "tekerõpataki Súgó-barlang" néven is ismert járatrendszer a Sipos-kõ délnyugati nyúlványában húzódik, Tekerõpatak falu határában. A néphiedelem szerint a barlangban arany csöpög, és azt vödrökben lehet felfogni. Nevét a helyi lakóktól kapta: a huzat és a víz zúgása egy suttogó, susogó hangot idéz elõ. A huzat állandó, mivel belül gyors a levegõ mozgása.

A képzõdmény egy négyemeletes rendszer, amelybõl a legalsó szint aktív, patakos részt képez, a felsõk a másik három emelet száraz és két bejárattal rendelkezik. A felsõ száraz járatokat az 1960-as években a helyi barlangkutatók járhatóvá tették. Sajnos a barlang nem volt lezárva, ezért a látogatók bármikor bemehettek, és mivel mindenki elvitt emlékül 1-2 cseppkövet, így azok lassan elfogytak. Jelenleg természetvédelmi területnek számít, rendszerint zárva van, csak a felsõ, száraz járat egy rövid szakasza látogatható. A vizes kijáratnál egy patak csobog kifelé. Innen lehet sétálni a Lok-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Fekete-Rez csúcsára és a Nagy-Hagymás vonulatára.

A Súgó-barlang a güdüci háztól 27 km-re esik, autóval kb. fél óra alatt érhetjük el.

 

Gyilkos-tó

A Gyilkos-tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 24 km-re fekszik Gyergyószentmiklóstól. A tó 983 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. 1837 nyarán keletkezett a Gyilkos-kõ északnyugati lejtõjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esõzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet. A Vereskõ-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vízét, innen ered a tó másik elnevezése, a Veres-tó.

A népi legenda szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelészõ nyájat a pásztorral együtt, és a felszivárgó vér még sokáig vörösre festette a tó vízét, ezért hozzák összefüggésbe a "vörös" és a "gyilkos" megnevezést.

A tó egyedülálló Európában, varázsát a fenyõcsonkokkal teletûzdelt vízfelület adja, melyek a völgyet eredetileg borító fenyõerdõ maradványai. A tó szépségét tovább emelik a fölé hajló mészkõsziklák: a Gyilkos-hegy (1381 m), a Kis-Cohárd (1352 m), a Nagy-Cohárd (1507 m) és a Likas-csúcs (1676 m). Mérések alapján a tó évente 4,88 cm vastagságú hordalékkal töltõdik fel, és ha emberi beavatkozás nem történik, akkor 2080-ra teljesen feltöltõdik, azaz eltûnik.

A Gyilkos-tó a güdüci háztól 36 km, autóval kb. 38 perc távolra esik.

 

Békás-szoros

A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye, hossza kb. 5 km. A szorosnak három része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. Sziklafalai 200-300 méter magasak, valamennyi szikla függõleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezért a hegymászók paradicsomává is vált. A szoros legzordabb része a Pokol tornáca.

Az Oltárkõ (1154 m) a Békás-szoros legszembetûnõbb sziklatornya, ugyanis jól elkülönül a többi sziklától és az egész völgy fölött uralkodik. Elõször a brassói alpinisták jutottak fel csúcsára 1934-ben, ma már három útvonal vezet a tetõre.

A Békás-patak egyik mellékága a Kis-Békás-patak, melynek szurdokvölgyét Kis-Békás-szorosnak nevezik. A 19. század végén a szoros alsó részét cölöpökön fekvõ keresztgerendákkal fedték le, amelyen a kitermelt fa szállítását végezték, ez az üzem azonban csak 12 évig üzemelt.

A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. A barlang alját cseppkõmedencék borították, illetve az egyik mellékteremben barlangi medve csontokat is találtak. Sajnos a barlangot az évek során a látogatók tönkretették, még mielõtt védetté nyilvánítása és lezárása megtörtént volna.

A Békás-szorost 1996-ban nyilvánították nemzeti parkká, Güdüctõl 45 km-re helyezkedik el, autóval kb. egy óra alatt közelíthetõ meg.

 

 

Borszék

Borszék Erdély egyik legszebb fekvésû fürdõhelye, 850 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el a Görgényi-Beszterce-Kelemen havasok találkozásánál. Nemzetközi hírnevét ásványvizeinek köszönheti. Számos világkiállításon oklevéllel és érmekkel ismerték el, Ferenc József császár pedig a "borvizek királynõje" díjjal jutalmazta. Az elismerések sorozata azóta sem szûnt meg, a borszéki ásványvíz 2004-ben az USA-ban rendezett ivóvizek világbajnokságán aranyérmes lett. A borvíztöltõde közel 200 éve üzemel, kapacitása folyamatosan növekszik, hiszen már a világ minden tájára szállítanak borszéki vizet.

A fürdõtelepen 15 borvízforrás található, melyek mindegyike más és más összetételû. Közös vonásuk azonban a bõséges szénsavtartalom, a kálium-, magnézium- és nátriumsók oldott jelenléte. Fürdõ- és ivókúrák esetében egyaránt hatásos gyógyvizek. Belsõ kezelésre a következõ betegségek esetében használják: emésztõcsatorna-megbetegedések, gyomorsavhiány, krónikus májbetegségek, epebántalmak, cukorbetegségek, vese- és hólyagbántalmak. A szénsavas melegfürdõ parafinos pakolással, hidro- és fizikoterápiás kezeléssel kiegészítve a reumás panaszokra nyújthat enyhülést.

A borszéki tisztásokon át turistaösvények vezetnek a környezõ hegyekre, a Bükk-havasra, Salamás-tetõre és Bélbor irányába. A borszéki Kerekszék az ország egyik legjelentõsebb mésztufa képzõdménye. Keletkezése a földes-mszes ásványvízforrások sokaságával magyarázható. Ezek a források rakták le évezredek alatt ezt a 60-70 méter vastag mésztufaréteget, melynek kõzetanyaga könnyen faragható, így kiválóan alkalmas épületek díszítésére.

Borszék Güdüctõl 55 km-re, autóval mindössze 50 percnyire található.

 

Parajd

Parajd a Sóvidék központja, Székelyudvarhely és Szováta között található. A községnek két fõ nevezetessége van. Az egyik az óriási parajdi sóbánya, melynek sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A sóbányában kikapcsolódni és gyógyulni vágyók számtalan lehetõség közül választhatnak: a bányában játszóterek, pihenõhelyek, pingpong asztalok, étterem, illetve egy kápolna is található. A bányába autóbusszal juthatnak be a látogatók, bejárata a képen látható.

A bányától nem messze, ugyanabban az utcában találjuk a község másik nevezetességét, a strandot. Különleges vízének igen magas a sótartalma. A só olyannyira koncentrált, hogy fel lehet feküdni a víz felszínére és lebegni anélkül, hogy a fürdõzõnek úsznia kellene. Ha kilépünk a medencébõl, és tusolás nélkül száradunk meg, akkor a homokot le tudjuk magunkról söpörni.

A falu határában emelkedik az 576 méter magas kõsó-szikla, melyet Sóháta vagy Sóshegy néven emlegetnek. Gerince többnyire szaggatott, vízmosta árkokkal, üregekkel barázdált. A sósziklák aljából vékony, sós vízû erek fakadnak.

Parajd Güdüctõl 54 km-re, autóval kb. 50 percnyire helyezkedik el.

 

Szováta

Szováta a sóvidék legnagyobb települése, híres fürdõ- és üdülõhely. A Kis-Küküllõ felsõ vidékén fekszik, területe két részbõl tevõdik össze: Szováta városból és Szováta-fürdõbõl. Szováta sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó, mely nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van benne. További tavai a sósvizû Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, valamint az édesvizû Piroska-tó és Kígyós-tó. A fürdõtelep a sós vizû tavak körül alakult ki. A tavak sótartalma a fenéken a legnagyobb, a felszínhez közeledve fokozatosan csökken. Felszínüket a lehulló csapadék miatt édesvíz fedi, azonban a fürdõzõ még így is könnyebben fennmaradhat a felszínen mint egy édesvizû tó esetében. 

A Sóköze a város északkeleti végétõl délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület. A kõsó itt néhol 15-20 méter magas sósziklákat alkot.

Szováta Güdüctõl 63 km-re található, autóval kb. 1 óra alatt érhetõ el.

 

 

 

Forrás: erdelyiturizmus.hu, wikipedia.com